Fenyegetés

Reggel nagy boldogságban forgolódtam az ágyamban. Aztán nagy puffanással leestem róla, de ez nem vonta el a figyelmemet a korgó gyomromról. Felkászálódtam a földről és a fürdőbe érve megmostam az arcomat, púdereztem, kihúztam a szememet, szempilla spirált is használtam és egy színtelen szájfénnyel festettem ki a számat. A hajamat felfogtam egy hosszú kontyba és kivasaltam, aztán felvettem egy fekete cicanadrágot, világos kék hosszított pólót, fehér lábszár melegítőt és fekete, lapos boka csizmát. Felvettem egy pár ezüst színű karkötőt és hosszú fülbevalót tettem be. Lelibbentem a konyhába, ahol Mary néni főzőcskézett.
 - Jó reggelt!- köszöntem.
 - Jó reggelt, Drágám!- köszönt mosolyogva.- Kérsz pirítóst? Vajjal, vagy lekvárral?
 - Mindjárt, csak eszem egy almát.- bólintottam és felültem a konyhapultra. Kivettem a gyümölcsöt a kosárból és elkezdtem enni, de nem sokára Lil és Melly jöttek le az emeletről, szépen leültek és megvárták, amíg az összes felnőtt elment otthonról, aztán egy szerre felugrottak és Alice-val, aki nem rég érkezett meg, visítozva kérdezgettek.
 - Na mi volt tegnap este?- ugrott a nyakamba Lil.- Amúgy képzeld, van egy barátnőm, nem rég ismertem meg, de nagyon jó fej! Bemutathatlak neki?- pislogott.
 - Persze.- súgtam oda neki, aztán neki álltam a lányok tájékoztatásának.- Háát...Megcsókolt!- kacsintottam, de ez az egy csekély mondat, vagy inkább szó teljesen beindította a barátnőim fantáziáját.

 - Ti is eljöttök, hogy bemutassam nektek Victoria-t?- fordult hozzánk Lilly a nappaliban ülve.
 - Aha, mikor indulunk? Fel kéne öltözni.- nézett végig magán, aztán mindannyiunkon Mely.
 - Hát, akkor mire várunk?- ugrott fel Ali és mindenkit felvezényelt, hogy átöltözzünk.
Vanessa ruhája:

Alice ruhája:

Melanie ruhája:

Lilly ruhája:

Felöltözésünk után beültünk Melly autójába és elindultunk a Starbuck's-ba, ahol Victoria várt minket.
 - Gyertek már, biztos itt van!- sürgetett Lil, mikor már mind benn álltunk a kávézóban.
 - Szerintem meg rendeljünk!- jelentette ki Ali.- Kérünk egy hosszúkávét, egy expressót, egy cappucino-t és egy jeges kávét.- foglaltukn helyet, mialatt Alice lediktálta a rendelésünket.
 - Szerintem mindjárt itt van!- ugrált a helyén Lil, de hogy miért volt így besózva.- Itt van!- suttogott és az ajtóba bökött. Ahogy megláttam az ajtóban állót, egy kicsit megingott a találkozási vágyam Victoria-val. Rózsaszín koktélruha volt rajta, 20 cm-es, pink magassarkú platformmal és fehér táskával. A hosszú, fenékig érő, papírvékony, platina szőke haját hátra dobva a vállán, felénk tartott.
 - Victoria O'Connel vagyok!- nyújtott kezet Nekem, aztán a többieknek is.

A lányok elmentek, hogy hozzanak csokis fánkot. Lil többször visszanézett, hogy minden rendben van-e, de mindannyiszor a mellettem ülő Victoria csak mézes-mázosan mosolygott. A foga is meg volt csinálva, mert telljesen tökéletesen állt és hófehér volt. Lilly is visszafordult a pulthoz, erre a szőke felém fordult.
 - Na ide figyelj, Dawn!- váltott éles hangnembe.- Szállj le Harry-ről, mert Ő az enyém! Ja, és az apám a Victoria's Secrects tulajdonosa és a szilveszteri 2012-es bemutató showra jelentkezőket megelőzve én leszek a modell-sztár! Szóval tehetséges, szép és gazdag vagyok, ami Harry-nek tökéletes! Szóval akadj le róla!- ez a szóáradat nagyon felhúzott, de nem tudtam válaszolni, mert a többiek visszaértek hozzánk.

 - Nagyon sajnálom, hogy mennem kell, de megyek az apám cégéhez próbálni.- mosolygott Victoria édesen, aztán, amikor a lányok elfordultak tőlünk, gúnyosan elmosolyodott és beszállt az autójába.- A lányoknak egy szót se!- szólt oda hozzám ridegen, amikor a lányok már az autóban ültek. Beültem a többiek mellé és az ablakon kifelé bámulva gondolkoztam. Éreztem, hogy egy könnycsepp gördült le az arcomon. Harry maj dönt, hogy engem, vagy azt a cica babát választja. 

Találkozás

A telefonom csörgésére ébredtem. Még felvettem, megnéztem, hogy már elmúlt 10 óra is.
 - Haló!- szóltam a készülékbe álmosan.
 - Jó reggelt!- hallottam a vonal túlsó végén Harry hangját. Mindjárt elszállt az álmosságom.
 - Neked is!
 - Arra gondoltam, hogy talán elmehetnénk valahova.- most randira hív? Na ná, hogy elmegyek!
 - Rendben, Nekem lenne kedvem hozzá.- mosolyogtam.
 - Akkor 7-re érted megyek!- köszönt el és letette.
 - Szia!- Beszéltem a hívás befejezését jelző telefonnak.
 - Ki volt az?- kérdezősködött Alcy, aki idő közben felébredt.
 - Á semmi, csak randira megyek Harry Styles-al!- legyintettem megjátszva azt, hogy ez hétköznapi dolog, aztán min a ketten ugrálva sikítozni kezdtünk. Erre Mel és Lilly is felébredt és miután megtudták, hogy hova megyek és kivel Ők is velünk örültek. Igazi barátnők.
 - Akkor el kell mennünk vásárolni!- jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Mel később, amikor már a párnákat vonszoltuk fel a lépcsőn, be a szekrényekbe.
 - Én benne vagyok!- kacsintott Ali, de ez a nézése valami olyasmit jelent, hogy "Vigyázz, te lány, mert Alice Whiles-sel mész vásárolni!".
 - Mi is!- jelentettük ki egyszerre Lil-el a válaszunkat. Még bepakoltuk a ruhákat a gardróbokba és a cipőket különösen nagy óvatossággal helyeztük el.
 - Lányok, mi volt ez a nagy sikítozás?- jött be a szobába George bácsi kómás fejjel, a kék fürdőköpenyében.
 - Semmi, apa! Csak felébredtünk!- mondta Mel, miközben az ásítozó apjára pislogott nagy boci szemekkel.
 - De halkabban! Linet és Mary elmentek a reggeli alapanyagait megvásárolni. De Én megyek és átöltözök.- húzta be maga után az ajtót Melanie apukája. Mi kicsit sem engedtünk a hangerőből, tovább beszélgettünk, röhögtünk. Végül mind átöltöztünk normális ruhákba.

Vanessa ruhája:

Alice ruhája:

Melanie ruhája:

Lilly ruhája:

Hallottuk, hogy megjöttek anyáék, ezért lementünk mi is a konyhába. Anya és Mary néni főztek, apáék meg gondolom a dolgozóban vannak. Mostanában nagyon megtalálják a közös nevezőt, ha az üzletről van szó.
 - Jó reggelt!- köszöntünk kórusban.
 - Jó reggelt! Szólnátok az apáknak, hogy mindjárt kész a reggeli?- nézett ránk kedvesen Mel anyukája. Lilly meg sem várta, hogy eldöntsük, hogy ki menjen, elrohant és két perc múlva visszatért az említett apukákkal.
 - Akkor együnk is!- jelentette ki anya, mikor már mindenki az asztalnál ült.
 - Nekünk lenne egy bejelentésünk.- nézett fel apa a tányérjáról- George Los Angeles-i vállalkozásai nem nagyon profitálnak.
 - Ezért úgy döntöttünk, hogy ha szeretnétek, Londonba költözhetnénk és akkor egy közös vállalkozást nyithatnánk  Davis-sel.- fejezte be George bácsi. Először mindenki elcsodálkozott, de anya megemlítette, hogy egy utcával odébb van egy szép, eladó ház, ami jó lehet a családnak.
 - De mi lesz Lilly-vel?- kérdeztük meg a fenőtteket, amikor láttuk a szomorú barátnőnk arcát.
 - Ha az Ő szülei is belemennének, velünk költözhetne!- mosolyodott el Mary néni- de hogy győzzük meg a családot?
 - Könnyen, hiszen csak annyit kell mondani, hogy London most jobb álláslehetőségeket kínál a fiataloknak és így Liliana sem marad egyedül Los Angeles-ben.
 - Mi úgy is vigyázunk Rád, drágám!- mosolygott Mel anyukája.
 - Akkor ezt meg is beszéltük!- ujjongtunk, aztán a reggeli további részében az új ház felkereséséről, meg hasonlókról beszéltünk.
 - Elmehetnénk valamikor megnézni a házat.- adta az újabb beszédtémát Mary nénikém.
 - Az jó ötlet, legalább segítenék berendezni a házat!- lelkendezett anya, aki eredetileg lakberendező, de miután megszülettem, már nem dolgozott sokat.
 - Csodás ötlet!- szépen be lehetne rendezni!- bólogatott anya ikertestvére. George bácsi és apa meg nem nagyon szólt bele a ház kinézetébe, mert anya úgy sem engedte volna. Mi megbeszéltük, hogy vásárolni megyünk, aztán anya megkért, hogy a randim előtt segítsünk nekik bútorokat venni.
 - De 6-ig mindenképpen haza kell érnünk!- emlékeztettem a lelkes anyukámat, aki csak bólintott.

 - Menjetek vásárolni, most van 12 óra, akkor 2-re értetek megyünk a pláza elé.- emlékeztetett anya.
 - Jó szórakozást lányok!- köszönt el Mary is, mi meg beszálltunk apa mellé az autóba, Ő meg elfurikázott minket.
 - Először nézzünk neked randis ruhát.- húzott be az egyik üzletbe Mel és velem együtt nézett szét minden polcon. Addig Ali és Lil cipőt néztek nekem és néha felmutattak 30 centiméteres sarkú platformokat, amiben még a cicababák királynője sem tudna menni. Végül egy fél boltnyi ruhával betuszkolt 3 jó barátnőm egy próbafülkébe és egyenként felpróbáltam mindent. Egyet Lilly és Ali kedvéért vettem meg, egyet Mel miatt és egy meg nekem tetszett meg nagyon. Ezután vettünk 6 pár platform cipőt és közben másik 3 barátnőmnek is gyarapodott a ruhatára.
 - 2 óra lesz három perc múlva nézett az órájára ijedten Ali, mire mint a bolondok, úgy rohantunk a pláza főbejárata elé. Nem sokára egy sötétített ablakú, fekete BMW sportkocsi állt meg előttünk, mi meg bepakoltuk a szatyrainkat hátulra és beültünk.
 - Sziasztok! George teljesen odavan, hogy Londonba költözünk! Ezt az autót egy éve vette és most végre használja is!- nevetgéltek anyáék, mi meg hátul azon voltunk, hogy ne nyomjuk a másikat halálra. Fél óra kocsikázás után megérkeztünk egy kívülről is gondozásban tartott, szép nagy épület elé.
 - Gyertek!- vezényelt anya, amikor végre mind kiszálltunk az autóból.
 - Szerintem először a nappaliba való dolgokat nézzük meg!- mondta anya, mi meg elindultunk a hálószobák részlegére, hogy berendezést nézzünk Mely és Lil szobájába. Unokahúgom mindenképpen arany és fehér bútorokat akart, bézs színű fallal. Találtunk is egy szépen berendezett szobarészletet, amibe Mely egyenesen beleszeretett. Utána egy világos zöld szobát kerestünk, amit találtunk is, Lilly-nek. Anyáék már bepakoltatták a költöztető kamionba a nappali, a konyha és a fürdő szoba berendezési tárgyait. George bácsi és apa már megvették a házat, ezért holnap már jönnek a festők és be lehet rendezni.
 - Gyerekek! Ezek azok a szobák?- jöttek oda hozzánk anyáék.
 - Igen!- bólintottunk és megmutattunk egy szép, felnőtteknek való hálószobát.
 - Egy nagyon szép!- nézett körül Mary néni a látványszobában.
 - Valóban! Akkor szólok az embereknek, hogy a gardróbba való szekrényeket és a kiválasztott háló szobák berendezését is pakolják fel.- indult el anya az emberek felé. Fél óra múlva már az autóban ültünk és a költöztető kamionnal a nyomunkban vezettünk a ház felé.

 - Alice! El fogok késni!- kapkodtam a levegőt, miközben a barátnőm szenvedését figyeltem, ahogy felvisz egy óriási vázát az emeletre.
 - Jól van, menjünk. Mel, Lilly! Indulunk!- kiabált fel az emeletre a két másik barátnőmért, akik egy pillanat alatt leértek mellénk és végre indulhattunk is.

 - Gyere, Vans! Meg kell csinálnom a hajadat!- taszigált ki a fürdőből Lil, aki akár fodrásznak is elmehetne.
 - Siess, Lilly, mert sminkelnem is kell.- állt mellém Mely.
 - A cipőnek is tökéletesnek kell lennie!- turkált a gardróbomban Alice a megvásárolt cipőket keresve.- Megvan!- rohant oda hozzánk és elém tett egy szép platformot.
 - Kész!- konferálta fel művét Lil. Tényleg szép lett. Enyhén begöndörítette és feltűzte a szőke hajzuhatagomat. Ezután Mely megcsinálta a sminkemet és készen voltam.

Vanessa ruhája:

 Készen álltam a tükör előtt és legalább negyvenszer meghallgattam már a lányokat, hogy hagyjam, hogy legalább a konyha ablakából nézhessék a hús-vér Harry Styles-t. Pontban 7-kor csöngettek, a lányok beszaladtak a konyhába és ott sutyorogtak, Én meg lassan kinyitottam az ajtót. Ott állt előttem vaj színű nadrágban, fehér pólóban és egy fekete zakó felső részében.
 - Szia! Gyönyörű vagy!Mehetünk?- nézett rám, Én meg azon dolgoztam, hogy ne piruljak el.
 - Szia! Mehetünk.- néztem én is a szemébe. Elvezetett egy fekete, sötétített ablakú terepjáróhoz és kinyitotta az ajtaját nekem.- Köszönöm!- válaszoltam és beültem. Amíg a kormány elé beült, Én ezerszer ájultam el, majdnem. Az autó motorja felbőgött és elindultunk.
 - Hova viszel?- kérdezősködtem, mert nem bírom, ha valamit nem tudok.
 - Majd megtudod!- mosolygott.

Egy elegáns étterem előtt szálltunk ki. Kinyitotta az étterem ajtaját és akkor láttam, hogy csak egy asztal van megterítve, két főre és mindenhol virágok, meg gyertyák díszelegnek.
 - Tetszik?- nézett rám és kihúzta az egyik széket, hogy üljek le. Miután leültem, még egyszer megcsodáltam mindent, maj válaszoltam.
 - Ez csodaszép!- Ő elmosolyodott és addig beszélgettünk, még ki nem hozták az étlapokat.
 - Én egy rántott húst kérek krumpli pürével.- Harry elmosolyodott és Ő is rendelt.
 - Mivel nem akarok mást enni, mint a hölgy, Én is rántott húst kérek.- kacsintott felém, aztán a pincér távozása után tovább beszélgettünk.
 - Mit szeretsz csinálni?- kérdezett meg.
 - Hát, szeretek rajzolni, filmet nézni és zenét hallgatni.
 - Szereted az állatokat?
 - Igen, de most nincs semmilyen állatom, mert fél éve meghalt a kutyám, akit három éves koromban kaptam.- gondoltam vissza Holly-ra, de nem ebben a pillanatban akartam újra sírni miatta.
 - Nagyon sajnálom!
 - Semmi baj, már túlléptem rajta!- mosolyogtam.- Na és Te? Mit szeretsz csinálni!
 - Mindenem az éneklés, tehát azt!- mosolygott lelkesen. A beszélgetést evéssel összekötve folytattuk.

 - Gyere! Mutatok valamit!- segített fel Harry, miután befejeztük a vacsoránkat.
 - Mit mutatsz?- kézen fogott és egy lépcső felé vezetett. Felmentünk rajta és akkor elém tárult a látvány. Egész London. Harry kivezetett a szabadba, ahol még jobban megcsodáltam a várost.
 - Vanessa!- jött egyre közelebb hozzám Harry, még már a göndör fürtjei az arcomat csiklandozták.
 - Igen?
 - Csak annyit akartam mondani, hogy...- puha ajkait az enyémre tapasztotta és lassan megcsókolt.- azt hiszem beléd estem.- mosolyodott el, miután elváltunk egymástól. Elmosolyodtam, mire szorosan magához ölelt és kéz a kézben lesétáltunk az étterem elé, majd beültünk az autóba.- Haza vihetlek?- azzal elindította a kocsit és haza vitt.
 - Köszönöm Harry! Mindent!- mosolyodtam el. Újra megcsókolt.
 - Jó éjszakát!- nézett a szemembe.
 - Neked is!- öleltem meg, aztán elindultam a ház felé. Ő megvárta, még beértem, aztán mosolyogva beült az autóba és elhajtott.
 - Na mi volt?- visítoztak a lányok.
 - Mindent elmondok reggel, mert szörnyen fáradt vagyok!- mosolyogtam boldogan, aztán felmentem az emeletre és egyenesen be a fürdő szobámba. Le vetkőztem, beálltam a zuhany alá, aztán fogat mostam és leszedtem a sminkemet. A hajamból kiszedtem a csatokat, felvettem egy csipke bugyit és egy hosszabbított pólót kaptam magamra. A hajamat kontyba fogtam és az összes villany leoltása után félálomban dőltem be a finom, puha ágyamba. Hamar lecsukódtak a szemeim és fáradtan, de boldogan aludtam el.

Jótevő az utcán

 - Vanessa, kicsim! Gyere, kelj fel! Már 9 óra is elmúlt.- jött be anya a szobámba.
 - Kelek, csak még 5 perc...- szuszogtam, de anya addig nem tágított, amíg fel nem keltem. Miután kiment, feltápászkodtam az ágyamban, magamra terítettem az ágyam mellett heverő puha fürdőköpenyemet és elindultam a fürdő felé. Beálltam a zuhany alá, megmosakodtam, fogat mostam és feltettem egy egyszerű sminket. A hajamat teljesen egyenesre kivasaltam és felgumiztam a fejem tetejére. Visszamentem a szobámba és kerestem egy fekete cicanadrágot, egy kék Converse-t és egy ujjatlan fehér-fekete pólót. Magamra kaptam ezeket a ruhadarabokat és lementem a konyhába, ahol anya éppen gofrit sütött, apa pedig a kávéját iszogatva újságot olvasott.
 - Jó reggelt mindenkinek!- nyomtam puszit apa arcára és anya mellé léptem, hogy segítsek neki. Megpuszilta a homlokomat és a kezembe nyomott egy adag gofrit csoki szósszal.
 - Jó reggelt! Eljönnek ma Darrensék Los Angelesből. Vanessa, segítesz főzőcskézni?- mosolygott anya, én meg nagyokat bólintottam. A Darrens házaspár nagyon kedves és van egy velem egyidős Melanie nevű lányuk, akivel jól kijövök. Leültem apa mellé és betömtem a számba egy gofrit.
 - Hány órakor jönnek?- engedte le az eddig olvasott újságköteget lassan apa.
 - 7 órára.- tett le egy tányér gofrit anya az asztalra és Ő is leült. Apa maga elé húzta az ételt és enni kezdett.- Én 5-re haza érek!- szólalt meg végül, amit anya nagy mosollyal díjazott.- De most indulnom kell, mert elkések!- ugrott fel az óráját nézve, anya is felállt és kikísérte a kapu elé. Én addig betettem a koszos tányérokat a mosogatóba és letöröltem az asztalt.
 - Mi lenne, ha elmennél a boltba, bevásárolni a vacsorához?- nézett rám anya, Én meg persze rábólintottam. Úgy döntöttem, hogy nem öltözöm át a vásárláshoz, ezért csak egy, a cipőmhöz illő kék kardigánt húztam magamra.
 - Akkor elmentem!- kiabáltam be a konyhába.- Kicsim, a lista!- szólt utánam anya az ajtóban és a kezembe nyomott egy papírt. Futólag átnéztem a listát és zsebre téve azt, elindultam a bolt felé.

Egy dobozos tej... pudingpor... csokoládéreszelék és tejszínhab.- elgondolkozva dobtam a bevásárlókocsiba a többi bepakolt áru mellé az előbb említetteket. Végül a pénztárhoz araszoltam és miután a pénztárosnő beütötte az árakat, átnyújtottam a bankkártyámat. Beírtam a Pin-kódot és négy nagy zacskóval megrakodva elindultam haza felé. Egyszer csak valaki hátulról meglökött és az összes cuccal a kezemben előre buktam. Egy lány sipítozva elrohant mellettem és egy kapucniban és napszemüvegben feszítő ember felé vette az irányt. Egy papírt nyújtott át neki, Ő aláírta és amint a csaj odébb állt, a kapucnis felém vette az irányt.
 - Jól vagy?- vette le a szemüvegét és mélyen a szemembe nézett. Láttam már valahol ezt az arcot, de hirtelen nem tudtam hova tenni.- Nem ütötted meg magadat?- segített fel a földről és összeszedtük az éppen maradt bevásárló szatyrokat.
 - Köszi, jól vagyok!- mosolyogtam, miközben leporoltam a nadrágomat és átvettem két zacskót az ismeretlen jótevőmtől.
 - Egyébként, én Harry vagyok! Harry Styles!- mutatkozott be, miközben hazafelé ballagtunk.
 - Vanessa! Vanessa Dawn!- mutatkoztam be Én is. Amíg elértük a házamat, átvettem tőle a zacskókat.- Köszönöm, hogy segítettél Nekem!
 - Nincs mit!- kacsintott és integetve elindult az úton.- Egy pillanat!- fordult meg hirtelen. Kíváncsian tekintettem rá, Ő folytatta- Megadod a telefonszámodat?- ért elém és félénken pásztázta az arcomat. Bólintottam, mire elővette az Iphone-ját és a kezembe nyomta. Beírtam a számomat és visszaadtam a készüléket.
 - De csak úgy ér, ha Te is megadod!- mosolyodtam el és a kezébe adtam a saját Iphone-omat. Mosolyogva beütötte a nevét, majd a telefonszámát és átnyújtotta a telefont.
 - Akkor szia!- köszöntem el, Ő meg megölelt, nem ki meglepődésemre és elköszönt.
 - Szia!- kacsintott. Amikor eltűnt az utca végén, lassan, mosolyogva bementem a konyhába.
 - Jaj, hol voltál?- nézett rám aggódva anya- Minden rendben van? Miért maradtál olyan sokáig?- kérdezgetett.
 - Találkoztam egy fiúval.- ültem le anyával szembe, az egyik bárszékre.
 - És hol találkoztatok?
 - A bolt előtt valaki nekem jött, Én elestem, Ő meg, Harry odajött hozzám és segített hazahozni a dolgokat.- Anya is mosolygott, de később már nem került elő ez a téma. Rádiót hallgatva, félig táncolva főztünk és együtt énekeltünk. Kb. 3 óra alatt készen is voltunk.
 - 5 óra van.- jegyeztem meg.
 - Akkor tegyünk rendet!- ajánlotta anya.
 - Rendben!- bólintottam és elindultunk a nappaliba. Anya porszívózott, felmosott és törölgetett, Én meg elhelyeztem az összehajtogatott takarókat és megigazítottam a párnákat.
 - Azt mondtam, hogy 3 napra itt alszanak, Nálunk?- nézett rám anya. Én bolondként ugrándoztam és alig bírtam magamat leállítani.
 - Felhívom Alice-t, hogy jöjjön át hozzánk és Melanie-val tudunk egy pizsi party-t rendezni!- lelkesedtem, amit szerencsére anya sem tiltott meg.

A nappali, a fürdőszobák és a konyha kipucolása után a vendégszobába mentünk és azt is rendbe hoztuk. Pont fél 6-kor befutott apa is és még rendet tett a dolgozószobájában, Én és anya csináltunk 3 féle lekvárral töltött édes sütit, csináltunk egy sós és egy sajtos pogácsát 4 tepsivel és muszáj volt még narancsos fehér csokival töltött brownie-t gyártanom, mert e házi recept az egész családban tarol, ha vendégség van. Apa lejött, végigkóstolgatta a süteményeket, amit mi kivittünk a nappaliba. Még apa és Én átöltöztünk, anya megterített és kipakolta az ételeket az ebédlőbe. Idő közben Ali is megjött, ezért letusoltam és átöltöztem.
Ezt vettem fel:

Alice ruhája:

 
Pont kihúztam a szememet, amikor megjelent az ajtóban Alice. Mosolyogva mellém lépett és kijavította a sminket.
 - Mikor jön Mel?- kérdezősködött.
 - 7 órára érnek Londonba. Anya már nagyon készült és 3 napig maradnak is!- együtt örültünk, mert Alice is gyerekkora óta ismeri az unokahúgomat, régebben is mindig együtt játszottunk, aztán Melanie-ék Los Angeles-be költöztek és csak telefonon tudtunk beszélni.
 - Annyira várom már, hogy ide érjenek!- toporzékoltunk egymás mellett.- De Én elfelejtettem pizsamát hozni!- jutott Ali eszébe, hogy otthon felejtette az említett ruhadarabokat.
 - Nem gond, majd Én adok ruhát.- jelentettem ki, amikor lenn csöngettek. Mit az alpesi birkák, úgy száguldottunk le a lépcsőn és a már előszobában álló Mel nyakába ugrottunk.
 - Olyan jó újra látni titeket!- ölelgetett össze minket az uncsi tesóm, amíg a felnőttek puszival öleléssel köszöntek.- Egy pillanat, van egy meglepetésem számotokra!- engedett el minket Melanie.- Eljött velem Lilly is!- konferálta fel az L.A. beli legjobb barátnőnket, Liliana-t.
 - Lilly! Ölelgettük Őt is össze, aztán Mrs. Darrens és Mr. Darrens is üdvözölt minket a szokásos "puszi, ölelés, de megnőttél" szöveggel. Alice-t sem kellett bemutatni, mert Ő is volt már a Darrens háznál, kissebb korában.
Melanie  ruhája:

Lilly ruhája:

A köszöntés után anya körbevezette a vendégeket a házban, addig apa és Mr. Darrens, azaz George hátul maradtak és az üzleti ügyekről beszélgettek. Később lementünk az étkezőbe és hozzáláttunk a vacsorához.
 - És van egy golden retriverem otthon!- mesélt Lilly, még kivonultunk a nappaliba és halk zene mellett, sütit falatozva beszélgettünk. Persze lassan mindenki elszállingózott, apa és George bácsi a dolgozószobában beszélgettek tovább, Mary néni és anya pedig a konyhában recepteket cserélgettek. Mi úgy döntöttünk, hogy kipakoljuk Mel és Lilly ruháit, aztán elkezdődik a csajos pizsi party.
 - Ha már Londonban vagyunk, megnézhetnénk a várost!- adta az ötletet Melanie, miközben egy bőröndöt nyitott fel.- Shoppingolhatnánk is!- kacsintott, mire mind nevetni kezdtünk. Gondolkoztunk még azon, hogy elmegyünk egy koncertre, vagy hasonlók, de Mel nem hagyhatta ki, hogy meglátogassa a régi barátait, akik Londonban élnek.

 - Akkor pattogatok még kukoricát!- szóltam be a három lánynak a szobámba, akik a pizsamáikat vették éppen fel.
 - Oké!- hallottam még a lépcső tetejéről Lil hangját. Négy nagy sós és sajtos kukoricát pattogtattam ki, addig a lányok párnákat, takarókat és vígjátékokat hoztak le a nappaliba. Alice segített kivinni egy nagy tálcán a kólát és a kukoricát, aztán betettünk egy vígjátékot a házimozi lejátszójába és kisebb, nagyobb sikerrel végig néztük, közben persze egy csomót dumcsiztunk.
 - Párna csatázunk?- vetette fel csodás ötletét Alice, aztán egymást dobálva rohangáltunk a nappaliban és egy csomót nevettünk, azon, ahogy a másik elterült a földön, vagy hasonlók. Anyáék elmentek egy elegáns étterembe, mert már az első fél órában tőlünk zengett a ház.

- Én mindjárt bealszok.- nyúlt el a kanapén Mel, miután eldöntöttük, hogy döntetlen lett a csatánk kimenetele.
 - Mi is.- helyeseltünk.
 - Akkor aludjunk!- vágta rá Lilly két ásítás közben.
 - Mi sem megyünk fel a szobánkba.- néztem Ali-ra, aki bólintott. Lefeküdtünk, ki a kanapéra, ki a földön lévő paplan kupacra.

Amikor már mindenki elaludt, az ablak felé fordultam és a holdfény által bevilágított eget kémleltem. Azon gondolkodtam, hogy Harry, aki a One Direction banda tagja, miért pont nekem segített. Vagy annak a cicababának köszönhetem, aki fellökött, hogy Harry-t az utamba sodorta az élet. Nem sokáig gondolkodtam ezen, mert a szempilláim elnehezedtek és végül Én is elaludtam.

Szereplők és helyszínek

Vanessa Dawn

Vanessa 18 éves lány, aki nem rég Miami-ból London-ba költözött a családjával. London-ban született, de az apja üzlete miatt kiköltöztek az Államokba. Testvére csak egy nővére van, Destiny, aki úgy, mint az anyjuk, divattervező New York-ban. A történetben később London-ba költözik Ő is.

Alice Whiles

Alice is 18 éves és Ő Vanessa legjobb barátnője, gyerek koruk óta. 4 évesen Párizs-ba költöztek a szüleivel, ezért sokszor szeretné viszontlátni azt a várost, ahol felnőtt.

Linet Dawn

Linet Vanessa anyukája, akinek mindennél fontosabb az, hogy a lány jó életet éljen. Imád főzni és szerencsére tud is. Vanessa kedvenc étele a gyros, amit az anyja kiválóan meg tud csinálni.

Davis Dawn

 Ő Vanessa apja, szinte mindig dolgozik, hogy fenn tudja tartani a Dawn család villáját. Vanessa nagyon szereti és jól kijönnek, mindig szerveznek valami közös programot együtt a családdal.

One Direction

Ők itt a One Direction. :D

Louis Tomblinson (21):
1991. December 24-én született Doncaster-ban. Ő a banda legidősebb és egyben leg bolondabb tagja. Mindenből viccet csinál és nincs olyan történés, amihez Ő nem szólna hozzá.

Zayn Malik (19):
1993. Január 12-én született Bradford-ban. Félig angol, félig pakisztáni. Kicsit visszahúzódó, de szeret megismerni nagyon sok embert. Titokzatos ember, nehéz a bizalmába férkőzni.

Liam Payne (19):
1993. Augusztus 29-én született Wolwerhampton-ban. Ő a legkomolyabb a bandában, ezért sokszor "Apuci"-nak nevezik a fiúk.

Niall Horan (19):
1993. Szeptember 13-án született Mullingar-ban. Ír, ezért Ír manónak nevezik. Imád enni és szinte mindig van valami a szájában ami ehető, vagy nem.

Harry Styles (18):
1994. Február 1-jén született Chesire-ben. Ő a banda legfiatalabb tagja. Romantikus lélek, mindenki felé szeretettel fordul. Az anyukáját szereti a legjobban, képes óránként felhívni, vagy 10 percenként SMS-t küldeni neki.

Helyszínek:

ADawn villa

A nappali:

A szülők hálószobája:

Vanessa hálószobája:

 Vanessa gardróbja:

A szülők fürdőszobája:

Vanessa fürdőszobája:

A konyha:

Az autó: